JózsaMet & CívisMet

Helyi idő Debrecen:

                                              ÉLŐ WEBKAMERÁK- DEBRECEN

Hidegfront
Általában elmondható, hogy a frontfelületek mentén az idõjárási elemeknek (hõmérséklet, nedvesség, légnyomás, szélsebesség, szélirány, stb.) ugrásszerû változásuk van. A hidegfront esetén a front elõtt meleg, mögötte hideg levegõ halmozódik fel. A hidegfrontok a legmarkánsabbak a frontok közül. Általában elõttük élénk, erõs délnyugati szél fúj (a Kárpát-medencében), mögöttük jobbra fordulva a szél a talajon erõs, vagy viharos északnyugati szél támad.

Időjárási helyzet Európában  

Globális felmelegedés

A ~ fogalma a földfelszín és az óceánok átlaghõmérsékletének az elmúlt évtizedek alatt megfigyelt emelkedését írja le. Alapvetõ különbség a globális felmelegedés és a klímaváltozás fogalmának jelentésében, hogy míg a klímaváltozás (lásd éghajlatváltozás) fõként a természetes folyamatokat írja le, addig a globális felmelegedés elsõsorban az ember által okozott változásokat foglalja össze. 

35-ös számú főút, 77-es és 78-as km között (Debrecen felé)
33-as számú főút, 107-es és 108-as km között, Debrecen, Füredi út - Böszörményi út csomópontja (Városközpont felé)
35-ös számú főút, 77-es és 78-as km között (Hajdúböszörmény felé)
4-es számú főút, 224-es km (Budapest felé)
4-es számú főút, 226-os és 227-es km között (Nyíregyháza felé)
4-es számú főút, 225-ös és 226-os km között, Debrecen, Attila tér, Wesselényi utca - Hajnal utca - Vágóhíd utca csomópont (Létavértes felé)

Konvekció

Konvekció alatt általánosan a folyadékok vagy gázok hõ- és nedvesség-transzportját értjük. A meteorológiában ezt kifejezést kifejezetten a hõ és a nedvesség vertikális transzportjára használjuk, amely instabil légköri feltételek esetén bekövetkezõ fel- és leáramlások révén alakul ki. A ~ és a zivatar kifejezéseket gyakran egymással felcserélve használják, noha a zivatar a konvekciónak csak egy adott formája. A Cb-k, tornyos gomolyok, Altocumulus Castellanus felhõk mind-mind látható jelei a konvekciónak. A konvekciót nem mindig festik meg a szabad szemmel is jól megfigyelhetõ különféle felhõformák. Az olyan konvekciót, amely anélkül van jelen, hogy azt bármely felhõforma megjelenítené száraz konvekciónak, míg a felhõk révén szabad szemmel is jól figyelemmel kísérhetõ konvekciót nedves konvekciónak nevezzük.

                             Előrejelzés                 

                                                                             LEVEGŐMINŐSÉG

Szmog

Szmogról akkor beszélünk, ha egy sûrûn lakott település felett, bizonyos speciális idõjárási körülmények között erõsen megnövekszik a levegõ károsanyag-koncentrációja. Szmog általában csak szélcsendes vagy gyengén szeles idõjárási helyzetben alakul ki, kedvezõtlen topográfiai körülmények (völgy- vagy medencefekvés) jelentõsen elõsegítik létrejöttét. Maga a szó az angol smoke=füst és fog=köd szavakból kialakított szókeresztezés, szó szerinti jelentése tehát "füstköd".

Aszály

Olyan szélsõségesen száraz idõjárású idõszak, amely során térben és idõben viszonylag nagy kiterjedésû "talajnedvesség-hiányos" terület jön létre, a vízhiány terméskárokat és a vízellátásban zavart okoz. 

7 napos előrejelzés

Konvergencia - Összeáramlás

A konvergencia a vektormezõ összehúzódása, a divergencia (szétáramlás) ellentéte. A horizontális szélsebességek konvergenciájának szintjén több levegõ fog belépni egy adott területre, mint amennyi ki. Mivel a légkör a tömeg megmaradására törekszik, igyekszik kiegyenlíteni a hirtelen fellépõ lokális tömeg-többletet, aminek következtében vertikális elmozdulások alakulnak ki. Az elmozdulások attól függõen fognak felfele vagy lefele irányulni, hogy a légkör mely szintjein alakult ki a konvergencia. A légkör alsó részein kialakuló konvergencia feláramlást, a felsõbb szinteken kialakuló konvergencia pedig leáramlást (lesüllyedést) okoz. Az alacsonyszintû konvergencia által kialakított feláramlás segíti a zivatarok kialakulását, ha az egyéb feltételek (mint pl. az instabilitás) jelen vannak.

Ciklon
A felszínen zárt izobárokkal rendelkezõ, alacsony légnyomású terület, amelyben a tengerszintre átszámított légnyomás többnyire 1015 hPa alatti. A középpontjában a fejlettségi stádiumától függõen 960-1000 hPa a jellemzõ légnyomás, de a sekély mediterrán ciklonok középpontjában az 1000-1010 hPa a jellemzõ érték. Egy-egy trópusi ciklonban elõfordulhat 900 hPa körüli érték is, de a mi földrajzi szélességeinken nem adottak a fizikai feltételek kialakulásukhoz.
~ -ok szinoptikus skálájú (ezer kilométeres nagyságrendû képzõdmények) cirkulációs rendszerek, amelyek a földforgással megegyezõen, felülrõl nézve az óramutató járásával ellentétesen forognak az északi féltekén. Meleg és hidegfrontot, illetve fejletségüktõl függõen meleg-hideg, un. okklúziós frontot tartalmaznak. A centrumban összeáramló levegõ fokozatosan felfelé emelkedik, a centrum felé haladva egyre erõsebbek a nagytérségû feláramlások, így a ciklonra a változatos idõjárás jellemzõ. A ciklon területén sokfelé van csapadék, amelyek a középpontjától távolodva egyre inkább a frontokhoz (lásd front) kapcsolhatók a mérsékelt övi ciklonok esetében (lásd mérsékelt övi ciklonok). A hidegfront és melegfront között, az un. melegszektorban - jellemzõen nyáron - gyakran adottak a feltételek (lásd labilitás) a légtömegen belüli zivatarok, konvektív csapadék (lásd konvektív csapadék) kialakulására.

Havi középhőmérséklet 8.4 °C
Havi átlagos minimumhőmérséklet 2.6 °C
Havi átlagos maximumhőmérséklet 14.3 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet -5.6 °C20.
Havi legmagasabb hőmérséklet 21.1 °C 8.
Legnagyobb napi hőingás 21.5 °C 8.
Havi összes csapadék 83.9 mm
Legcsapadékosabb nap 16.6 28.
Csapadékos napok száma 15
Jelentős csapadékú napok száma 7
Zivataros napok száma 2
Forró napok száma 0
Hőségnapok száma 0
Nyári napok száma 0
Trópusi éjszakák száma 0
Fagyos napok száma 13
Téli napok száma 0
Zord napok száma 0
Ködös napok száma 3


Cumulonimbus (Cb)

Zivatarfelhõ, a tornyos gomolyfelhõk (TCU, Cumulus congestus) továbbfejlõdésébõl keletkezõ hatalmas felhõtorony, amelynek felsõ része a tropopauzát áttörve, idõnként a sztratoszférába is benyúlhat. A felhõ attól a pillanattól minõsül Cb-nek, amikor a felsõ széle elmosódottá válik. Vitás esetben döntõ kritérium az, hogy villámlás, mennydörgés és jégesõ csak Cb-vel járhat együtt. A Cb calvus (Cb3), azaz csupasz zivatarfelhõ felsõ részein a kinövések már elmosódottak, fehéres masszát alkotnak, többé-kevésbé függõleges barázdákkal, de a cirrusból álló üllõszerû forma még hiányzik ezen felhõformánál. A Cb capillatus (Cb9) hajas, borzas zivatarfelhõ esetében már meg lehet figyelni a cirrus-jellegû sapkát, az üllõszerû formát.

Front

A troposzféra (lásd atmoszféra) két légtömege közötti határoló felület az idõjárási front.
Ott alakul ki, ahol a fizikai tulajdonságaikban egymástól jelentõsen eltérõ levegõtömegek kerülnek igen közel egymáshoz, így a frontfelületek mentén az idõjárási elemeknek (hõmérséklet, nedvesség, légnyomás, szélsebesség) ugrásszerû térbeli és idõbeli megváltozása észlelhetõ. A frontfelület és a felszín metszésvonalát frontvonalnak nevezzük. 

GFS modell

El Niño

Az El Niño (fiúgyermek) az 1950-es évek óta ismert, rendszertelen idõközönként (átlagosan 5-10 évenként) visszatérõ idõjárási anomália, ami a Csendes-óceán trópusi területét érinti, meleg epizódnak is nevezik. Normális esetben az óceán nyugati részében 6-8°C-al magasabb a vízhõmérséklet és fél méterrel magasabb a tengerszint, mint Dél-Amerika partjai elõtt, hiszen a keleties passzátszelek végighúzzák a meleg óceánvizet, illetõleg az Egyenlítõ mentén és a dél-amerikai partok mentén (Humboldt-áramlat) felszálló vizes hidegáramlatok törnek fel.
Így a Csendes-óceán nyugati részében meleg, ám csapadékos az éghajlat, az Egyenlítõ és a dél-amerikai partok mentén pedig száraz.
Az El Niño fennálltakor azonban a trópusi légkörzés évszakos eltolódásában zavar keletkezik, az egyenlítõi felszálló vizes hidegáramlat és ennek következtében a Humboldt-áramlat is megszûnik, a meleg tengervíz felett labilizálódik a légkor, így itt óriási esõzések kezdõdnek, ill. a felszálló vizes áramlat hiánya miatt a tápanyaghiány okán tömeges halpusztulás lép fel.
A délkeleti passzát nem érvényesül, így az általában csapadékos nyugat-csendes-óceáni térségben szárazságok pusztítanak.
Ezen események az egész Föld idõjárására hatást gyakorolnak (vannak jobban és kevésbé El Niño által kitüntetett területek), labilizálják a légkört.

Halójelenség

A halójelenség akkor jelentkezik, amikor a magasszintű felhõkben található (vagy porhóval fedett felszín felett lebegő) jégkristályokon megtörik a fény. Ilyenkor a Hold vagy a Nap körül fényes udvar, halogyűrű alakul ki. A kis halokör nyílásszöge 22°, belső íve vöröses, a külső pedig kékesfehér. 

Inverzió

Inverzió alatt a levegõ hõmérsékleti gradiensének megfordulását értjük. Ilyen helyzetben a levegõ hõmérséklete a magasság növekedésével nem csökken, hanem nõ, ami a troposzféra stabilitását növeli és a konvektív (lásd konvekció) folyamatok ellen hat, illetve azokat akadályozza. Azt a tartományt, ahol az inverzió fellép, inverziós rétegnek nevezzük. 

Hidegpárna

A medencékben, völgyekben, - általánosan magasabb térszintekkel körbevett területeken - jellemzően ősszel és télen létrejövő időjárási jelenség.
Olyankor alakul ki, amikor a felszín közelében hőmérsékleti inverzió lép fel, azaz a hőmérséklet a magassággal nem csökken, hanem egy bizonyos magasság felett nő. Ez akkor tud megvalósulni, amikor jellemzően magasnyomású légörvény ( anticiklon ) van felettünk. Ilyenkor a hosszú éjszakák miatt a talaj közelében az erősebb kisugárzás következtében a levegő jobban lehűl és párás, ködös időjárás alakul ki. A rövid nappal és a napállás alacsony volta miatt ez a köd már hatékonyan tartja hidegen ezt a talajközeli légréteget, mely az éjszaka folyamán ismét tovább hűlhet. Általában néhány nap után egy egyensúlyi helyzet alakul ki, a köd megemelkedik és egy alacsonyan elhelyezkedő (jellemzően 300-1000 m) felhőzet állandósul. A felhőzet alatt hideg, akár fagyos, zúzmarás, szürke időjárás uralkodik, míg a felhőzet fölé kinyúló hegycsúcsokon napos és melegebb idő van. A felhőzet vastagságától, az inverzió erősségétől, illetve a gyárak, ipari területek mesterséges hőtáplálásától függően csapadékot is okozhat: szitálás, ónos szitálás, hószállingózás, az ipari területek környékén akár jelentősebb havazás is előfordulhat.

Csapadék

Csapadékon cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú vizet értünk, amely a levegõben kicsapódó nedvesség felszínen történõ megjelenése. A felhõ, a köd, a virga tehát nem tartozik bele a csapadék fogalmába.
A talajt elérõ víz kicsapódás helye lehet a felhõkben (hulló csapadék), ill. magán a felszíni tárgyakon (nem hulló csapadék).
A nem hulló csapadék fajtái: harmat, dér és zúzmara.
A hulló csapadék fajtái: szitálás, ködszitálás (noha nem felhõbõl hull), esõ, havazás, záporos csapadékok, havas esõ, hódara, jégdara, jégesõ és ónos esõ. 

civismet@freemail.hu
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el